4.fejezet

*Liza*

Amikor Dia elmondta, hogy ő nem is az akinek mondta magát egy kicsit haragudtam rá, de minután elmondta, hogy miért tartotta ezt titokba egyből rájöttem, hogy én is ezt tettem volna a helyébe. 

*Dia*

Reggel arra keltem, hogy valaki kopog az ajtómon.

        -Gyere be!- mondtam még kómásan. Ahogy nyílt az ajtó bejött rajta Doma. nagyon meglepődtem, hogy ő itt van és ezt ő is látta rajtam.

        -Jó reggelt királylány.- köszönt

        -Jó reggelt.Te, hogy-hogy itt vagy?

        -Dani engedett be. Amúgy azért jöttem, hogy van-e valami dolgod délutánra mert ha nincs eljönnél velem sétálni?

        -Hát nincs semmi dolgom ezért szívesen elmegyek veled.- mondtam mosolyogva.- Gyere ülj le.- mutattam magam mellé az ágyra. Leült én meg adtam neki egy puszit a szájára mire elmosolyodott.

        -Ez nagyon tetszett.- mondta és ő is adott egyet.

        -Nekem is tetszik. Amúgy mikor indulunk?

        -Hát nem is tudom 3óra felé jó lesz? 

        -Nekem jó. Hány óra?

        -Fél 1.- mondta én meg egy kicsit meglepődtem, hogy eddig aludtam.

        -Segítesz rucit választani?- kérdeztem és kiugrottam az ágyból. A kérdésemre csak bólintott és elindultunk a szekrény felé. Hosszas keresgélés után erre az összeállításra jutott a döntés:

 Elmentem a fürdőbe és felöltöztem. Mire kész lettem Doma éppen a fényképalbumot nézegette ami a könyvespolcomon volt. Ahogy meglátott elmosolyodott.

       -Gyönyörű vagy.- jött oda hozzám és kaptam tőle egy puszit.

       -Köszönöm.- pirultam el egy kicsit.-Indulhatunk? Amúgy me legyünk sokáig mert 5től edzésem van.- mondtam neki egy kicsit szomorúan.

        -Milyen edzés?- kérdezte meg.

        -Tánc. Imádok táncolni. Tudod mit ha van kedved el is kísérhetsz.- mondtam neki 

        -Szívesen elkísérlek, ha jó akkor úgy megyünk, hogy séta után egyből oda oké?

        -Jó akkor összekészítem a cuccomat és mehetünk is.

       -Rendben. Segítsek? 

       -Persze gyere.- mondtam mosolyogva és előkerestem a táskát amit vinni szoktam edzésre. Kivettem a táncszerkómat amit Doma szépen beletett a táskába. Elindultunk. Útközbe nagyon sokat nevettünk, beszélgettünk. Olyan volt mintha 1000éve ismernénk egymást. Elmentünk egy parkba, dobáltunk a tóba követ, leültünk a fűbe és egymáshoz bújtunk. Nagyon romantikus volt amíg meg nem láttuk az időt.

       -Mennünk kell mert elkések.- mondtam szomorúan Domának aki megnézte az időt és már fél 5 volt. Elindultunk és a rövidebb úton 4:55re odaértünk. Bementünk, köszöntünk mindenkinek és bemutattam mindenkinek Domát és kezdtünk. Elég sokáig voltunk. Amikor vége lett az edzésnek elindultunk haza. Útközben elég sokat beszélgettünk és egyre többet tudtunk meg egymásról. Amikor elértünk hozzánk megkérdeztem Domát, hogy nincs-e kedve bejönni de azt mondta, hogy mennie kell haza, ezért elbúcsúztunk és én bementem Doma meg hazament. Anya már aludt de Dani még fent volt ezért köszöntem.
        -Szia.- köszöntem és lehuppantam mellé a kanapéra.
        -Szia, milyen volt az edzés?
        -Fárasztó.- mondtam és a vállára hajtottam a fejem mire adott rá egy puszit.
        -Menj fürödj le és menj aludni.
        -Te is gyere velem aludni.- mondtam neki és elindultam a szobám felé. Elmentem megfürdeni, mire visszaértem a szobába Dani már várt. Odamentem és ledőltem.
        -Jó éjt!- mondta Dani és átkarolt, majd nyomott egy puszit a fejemre.
        -Neked is!- mondtam és már aludtam is.