2.fejezet

*Dia*
Másnap reggel 6kor keltem 6:30ra kész lettem és anyával elindultunk. Elősször bementünk mamámhoz reggelizni és onnan mentünk a suliba. Ahogy beértem a suliba már 7:20 volt. Felmentem a terembe megfogtam a tesicuccom és indultam tesire a csajokkal. Domáéknak az első óra lent van az infóterembe. A tesitanár jó megszívatott minket mert először fussunk 2percen keresztül utánna meg a fiúk focizzanak, a lányok meg kosarazzanak. Mi általában szeretünk kosarazni de most senkinek nem volt hozzá kedve. 
         -Gyerünk futás!- mondta a tanár aki persze ült egész végig.
         -Tanár úr nem mehetnénk be röpizni?- kérdeztem meg.
         -Ki akar bemenni?- erre a kérdésre elég sokan feltették a kezüket ezért bementünk. A csuklóm már nem fájt csak egy kicsit ezért én is játszottam. Nagyon jól elszórakoztunk az ütéseken. Így telt el az első óra. A 2dik óra magyar volt azon nem volt semmi extra. De a kövi óra na az nem volt semmi. Nem más volt, mint matekóra. Amikor a tanár bejött egy kisebb hangosítót hozott magával. Mi csak néztünk, hogy ugyan mit csinálhat azzal. 
         -Na most ordibáljatok, majd kaptok.- fenyegetett meg megint.
         -Erika néni azt minek hozta be?- kérdezte Dávid.
         -Ha nem lesz csend megtudjátok.- erre elkezdett mindenki a másikkal beszélni és egyre nagyobb hangzavar volt, amíg a tanár be nem kapcsolta a laptopján a "zenét". Mindenki befogta a fülét mert olyan hangja volt, mint amikor a krétás táblán végighúzzák a körmüket.
         -Kapcsolja már ki!!- ordibálta a fél osztály.
         -Csendben lesztek?
         -Ja, csak kapcsolja ki!-mondta Dani. A tanár kikapcsolta, mi meg fellélegeztünk.
         -Na végre! Ilyen csendet szeretnék minden órán vagy különben bekapcsolom! 
         -Ez fenyegetés!- mondta Levi.
         -Mit mondtál?- és erre megint bekapcsolta.
         -Nem mondtam semmit!- üvöltötte Levi.
         -Szerencséd. Nyissátok ki a könyvet a 269dik oldalon és nézzük a...- és kicsöngedtek. Mi amilyen gyorsan csak tudtunk kimentünk az osztályból le az udvarra. Szerencsére ma csak 5 óránk van és a 4dik 5dik óra infó technika. Első infó óra elején szólt a tanár, hogy mi most kint leszünk mert a 12.a.-nak nincs tanára és a mi tanárunk lesz velük is.
          -Akkor kint leszünk az udvaron?- kérdezte Bence.
          -Igen kint, de csak ha tudtok viselkedni.
          -Megpróbálunk.- ígértem meg a lehetetlent.
          -Akkor maradjatok kint aki akar hozzon ki labdát aki meg nem akar játszani az beszélgessen.- mondta a tanár és ott hagyott minket.
          -Tanár nő!- szóltam utána.-A máris csoport is kijön?
          -Igen ki.- mondta és ment tovább.
          -Ti is kint lesztek.- mondtam mosolyogva Lizának. Ahogy becsöngedtek elmentünk a helyünkre és beszélgedtünk. Liza egyszer csak meglökött egy kicsit, hogy nézzek oda. 
          -Jönnek Domáék!- mondta. Mire odakaptam a fejem.

*Doma*
 Ahogy beszéltem Ritával rájöttem, hogy talán most beszélnem kell Diával. Már nagyon régóta tetszik nekem és nem szeretném ha valaki már kapná meg helyettem. Úgy döntöttem, hogy megkérdezem a fiúkat, hogy szerintük mi lenne a jobb.
          -Hé szerintetek beszélnem kellene vele?
          -Hülye lennél ha nem tennéd meg.- mondta Alex.
          -Ha te nem beszélsz vele megteszem én.- mondta Máté.
          -Meg ne próbáld!
          -De amúgy mi az ami tetszik benne?- kérdezte Rita.
          -Mindene tetszik de legfőbbként a szeme. Az a leggyönyörűbb.- álmodoztam.
          -Egy próbát megér menj és beszélj vele.- biztatott Rita.
          -Na jó drukkoljatok.- és ezzel elindultam feléjük. Mikor odaértem köszöntem nekik.
          -Sziasztok!
          -Szia!- mondták egyszerre.
          -Dia beszélhetek veled 4szem közt?- kérdeztem meg félénken.
          -Persze. Liza elmész egy kicsit?- kérdezte meg Lizát.
          -Megyek is.- ahogy elment belekezdtem.
          -Tudod Dia nekem van egy lány aki nagyon tetszik és nem tudom, hogy én tetszek-e neki és, hogy van-e nála esélyem.
          -Hát ha elmondod ki az talán tudok segíteni.- mondta mosolyogva.
          -Muszáj megmondani? Nem lehet inkább ha megmutatom?
          -Hát akkor mutasd.- közelebb mentem hozzá, épphogy volt köztünk pár centi. Megfogtam a kezét és csak annyit mondtam, hogy - TE!- és megcsókoltam. Szerencsére nem tolt el és nem is pofozott fel. Amikor végeztem vártam , hogy mit fog mondani.
          -Hát Doma nem tudok erre mást mondani csak azt, hogy...... SZERETLEK!- És most ő csókolt meg. Természetesen visszacsókoltam.A csókunk után megkérdeztem az a bizonyos kérdést.
          -Dia, lennél a barátnőm?.....