...

...
https://www.facebook.com/bali.bia/posts/599101596820219?notif_t=like

2014. február 21., péntek

18.fejezet

*Dia*
          -Háááát Dia és én együtt vagyunk.- mondta ki Harry és mindenki ujjongásba kezdett. Ezt a jókedvet a csengő zavarta meg. Mentem és kinyitottam az ajtót ahol Liz állt nagy mosollyal az arcán.
           -Szia csajszi.- köszöntem mosolyogva és megöleltük egymást
           -Szia. Van egy jó hírem.- mondta és beljebb mentünk.
           -Sziasztok.- köszönt Liz
           -Szia- köszöntek egyszerre a srácok és mindannyian megölelték őt. Észrevettem, hogy Niallt tovább öleli és ennek nagyon örültem. Remélem lesz köztük valami.- gondoltam magamban.
           -Na mi az a jó hír??- kérdeztem barátnémtól.
           -Anya megengedte, hogy veletek menjek ki Londonba a temetés után.- mondta mire elsikítottam magam és a nyakába ugrottam amitől mid a ketten elestünk. Persze a fiúk kiröhögtek, de mi se bírtuk ki, hogy ne röhögjünk. Amikor már lenyugodtunk leültünk a kanapéra. Épp leültem volna Hazza mellé de ő megfogta a kezem és az ölébe ültetett.
            -Ti együtt vagytok?- kérdezte meg Liz kikerekedett szemekkel mire mi csak bólintottunk.
            -Csókot, csókot, csókot...- kezdett bele Louis a többiek meg vele együtt mondták.
            -Jó jó csak fogjátok már be.- szólt rájuk Hazza röhögve és egyre közelebb hajolt hozzám és megcsókolt. Mindenki "húú"-zni kezdett amitől én tiszta vörös lettem és elbújtam a barátom kezei között. Sokáig beszélgetünk még de sajnos Liznek mennie kellett mert még össze kellett pakolnia ha holnap velünk akar jönni. El se hiszem, hogy a legjobb barátnőm velünk jön Londonba. Elgondolkoztam egy kicsit, hogy apát már pár napja nem is láttam ezért rákérdeztem hogy hol lehet.
             -Héé fiúk apát nem láttátok??
             -Ma jön vissza mert elment Londonba elintézni minden kisebb dolgot.- mondta Dani.
             -Éértem és mikor érhet vissza?- kérdeztem de csak azt hallottam hogy egy kocsi dudált a házunknál. Egyből felismertem, apa jött haza. Gyorsan kiszaladtam a házból és meg sem álltam amíg apához oda nem értem.
              -Szia apa.- mosolyogtam rá és egy cuppanós puszit nyomtam az arcára.
              -Szia. Csak nem hiányoztam?- kérdezte mosolyogva.
              -De de. Apa képzeld el Lizt elengedték Londonba velünk. Kijöhet? Léééétsziiii.- néztem apára nagy boci szemekkel.
              -Persze hogy jöhet már megbeszéltem a szüleivel.- amikor ezt kimondta a nyakába ugrottam és nem akartam elengedni.
               -Köszi, köszi, köszi. Annyira szeretlek.- mondtam és egy nagy cuppanós puszit nyomtam az arcára. Bementünk a lakásba és beszélgettünk egy csomót. Egyszer csak azt vettem észre hogy már 10 óra és holnap lesz anya temetése úgyhogy el kellene menni aludni.
                -Szerintem menjünk aludni mert már 10 óra van és holnap hosszú napunk lesz.- mondtam szomorúan és elbúcsúztam mindenkitől. A szobámba előkészítettem holnapra a ruhámat és elmentem letusolni. Amikor végeztem magamra csavartam egy törülközőt és kimentem a szobába. De ahogy kiléptem megláttam hogy az ágyon ott ül az én göndörkém háttal nekem. Lassan odasétáltam hozzá és hozzáértem a vállához amitől ő meg ijedt egy kicsit.
                 -Megijesztettél kicsim.- kicsim olyan jó tőle hallani.
                 -Csak nem rossz a lelkiismereted?
                 -Nem csak elgondolkoztam egy kicsit és akkor jöttél te.- mondta és felém fordult. Ahogy rám nézett láttam a szemébe a csillogást. Ajkait mosolyra húzta és közelebb húzott magához.
                 -Gyönyörű vagy.
                 -Nem igaz.-ellenkeztem.-Nem vagyok szép.
                 -Igaz nem szép vagy hanem gyönyörű.-mondta mire elpirultam.
                 -Fel kell öltöznöm.- mondtam zavartan és megfogta a ruháim és vissza mentem a fürdőbe. Amikor felöltöztem kimentem és befeküdtem az ágyba Harry mellé mire ő átkarolta a derekam és magához húzva belepuszilt a nyakamba.
                 -Jó éjt Hazza- mondtam mosolyogva.
                 -Jó éjt Szerelmem álmodj szépeket.- mondta és az álomvilág átvette felettem az uralmat.


2014. január 19., vasárnap

17.fejezet

*Dia*
 Reggel az ágyamban ébredtem, de nem egyedül. Ahogy kinyitottam a szemem két gyönyörű zöld szempárral találtam szembe magam amin egy kicsit meglepődtem.
            -Jó reggelt.- köszönt Harry mosolyogva.
            -Neked is. Te hogy-hogy itt vagy?- kérdeztem még kómásan.
            -Hát az úgy volt, hogy amikor elaludtál én felhoztalak és itt maradtam veled. Ugye nem baj?- kérdezte nagy bociszemekkel. Hogy lehet ilyen szép szeme valakinek?
             -Nem. Nem baj.- mondtam és átöleltem mire ő a mellkasára húzott és elkezdte simogatni a hátam. Annyira jó volt, hogy itt volt velem.
             -Elmegyek felöltözni mindjárt jövök.- mondtam és kerestem valami jó rucit és elmentem öltözni.  Ezt a rucit vettem fel:
Amikor kimentem Harry már nem volt a szobában ezért lementem a nappaliba. Ahogy leértem megláttam a fiúkat a nappaliban beszélgetni.
     -Jó reggelt.- köszöntem és odamentem hozzájuk.- Apa?
     -A temetést intézi.- mondta Dani szomorúan mire nekem is könnyek gyűltek a szememben.
      -Mi a mai program? Liza mikor ment el?
      -Ma még nincs semmi. Úgy fél órája kb.- mondta Niall egy kicsit szomorkásan. Nem tudom mi lehet köztük de azt igen, hogy mind a ketten szerelmesek egymásba. -Értem. Nekem ma be kell mennem a suliba elköszönni a többiektől, nem tudom, hogy te mikor akarsz be menni?- néztem Danira.
       -Szerintem én is bemegyek veled, ha a fiúknak is jó.- nézett itt az említettekre.
             -Mi elleszünk menjetek csak.- mondta mosolyogva Liam.
             -Rendben akkor mi megyünk is. Sziasztok.- köszöntünk el tőlük és kimentünk a házból. Elindultunk a suliba, útközben sokat beszélgettünk. Amikor odaértünk furcsa érzés fogott el. Az ofőnknek szóltunk, hogy jövünk ezért nem volt neki akkora meglepetés. Bementünk a többiek először örültek, hogy ott vagyunk de amikor elmondtuk nekik, hogy miért is jöttünk mindenki szomorú lett.
              -Ez azt jelenti, hogy nem látunk többé titeket?- kérdezte szomorúan Luca.
              -Nem dehogy is szünetekben eljövünk és találkozhatunk, meg van telefon is meg skype is.- mosolyogtam rá szomorúan.- Minden rendben lesz ígérem.- néztem körbe. Mindenki felállt és kaptunk egy csoportos ölelést mire nekem a legördült egy könnycsepp. Még beszélgettünk egy kis ideig de nekik kezdődött az óra nekünk meg mennünk kellett. Amikor hazaértünk nem volt otthon senki ezért én felmentem a szobámba lefeküdtem az ágyra és gondolkoztam. Azon, hogy mi lesz később. Ugyan boldog leszek velük? Apa feleségül vesz majd valakit? Ilyen gondolatok közepette elaludtam.
  Arra keltem, hogy valaki a nevemet mondja.
               -Dia. Kelj fel csipkerózsika.- halottam meg Harry hangját
               -Hány óra?- kérdeztem kómásan.
               -Délután 4. Mikor aludtál el?
               -Amikor hazaértünk nem sokkal. Hol voltatok? Mikor jöttetek haza?
               -Kajálni voltunk. Kb. 10perce jöttünk és Dani mondta, hogy itt vagy.
               -Értem.- mondtam és felkeltem az ágyról és kinéztem az ablakon. Szép idő volt ezért úgí döntöttem, hogy kimegyek egy kicsit medencézni.- Kimegyek medencézni kijöttök?- kérdeztem a göndörtől mire elkezdett bólogatni és elment szólni a többieknek. Én közbe kerestem egy fürdőrucit és felvettem.
Ezt vettem fel:
Magam köré tekertem egy törülközőt és úgy mentem le a nappaliba. A fiúk már kint voltak és a medencében baromkodtak. Én is ki mentem.
      -Sziasztok.- köszöntem nekik mosolyogva mire egyszerre vissza köszöntek.- Szia.- amikor odaértem a napozóágyhoz letettem rá a törülközőt és egyszer csak azt vettem észre, hogy Harry kiszáll a vízből és felém közeledik sunyi mosollyal mire és elkezdek hátrálni de hirtelen nekiütköztem valakinek aki nem már volt mint Louis.
       -Loui engedj el.- mondtam neki mire nemlegesen megrázta a fejét.- És ha adok neked répát elengedsz?- kérdeztem mire el engedett de már túl késő volt mert Harry már itt állt előttem. Felemelt és a víz felé kezdett velem szaladni én meg csak sikítoztam.
        -Neee Harry kérlek ne...- és már a vízben is voltunk. Amikor feljöttünk elkezdtem köhögni mert nyeltem vizet.
        -Te nem vagy normális.- néztem -Harryre aki csak nevetett. Kimentem a vízből felkaptam a törcsimet és bementem a házba. Egyenesen a szobámba mentem és átöltöztem. Tudom, hogy az én ötletem volt a medencézés de már elment a kedvem tőle, és azt is tudom, hogy nem kellett volna ezért megsértődnöm de nem esett valami jól ez a "gesztus" tőle. Hirtelen halk kopogást hallottam.
            -Gyere.- szóltam ki.
            -Ne haragudj.- hallottam meg Harry hangját. Ránéztem és láttam a szomorúságot az arcán mire odamentem és megöleltem.
            -Te ne haragudj amiért így elrohantam.- néztem rá bűnbánóan mire elmosolyodott.
            -Én nem haragszom.- mondta és csak azt vettem észre, hogy egyre közelebb hajol hozzám de hirtelen megállt és a szemembe nézett. Én csak egy aprót bólintottam és az ajka már az enyémen is volt. Pár perc múlva levegőhiány miatt el váltunk egymástól.
             -Dia... na haragudj..én..én nem akartam.- kezdett el mentegetőzni.
             -Css nem baj Harry nem haragszom.- néztem rá mosolyogva és egy puszit nyomtam a szájára.
             -Lehet egy kérdésem?- kérdezte meg mire én csak bólintottam.- Tudom, hogy nem olyan régóta ismerjük egymást de én..én azt szeretném ha a barátnőm lennél. Szóval Sólyom Diána lennél a barátnőm?- kérdezte meg mire nekem a lélegzetem is elakadt.
              -Harry ezzel most megleptél. Tudod én nagy rajongótok vagyok és nem fogod elhinni de Te vagy a kedvencem.- mondtam mire elnevette magát én meg elpirultam és a földet kezdtem el nézni. De a végén csak egy szót mondtam.- Igen.- ahogy ezt kimondtam felkapott az ölébe és elkezdett velem pörögni. Amikor letett szenvedélyesen megcsókolt de a csókunkat egy személy megzavarta.
               -Hupsz bocsika.- mondta nevetgélve Lou és már el is tűnt.
               -Gyere menjünk le.- mondta és elindult de én vissza húztam.
               -A fiúknak elmondjuk?- kérdeztem meg.
               -Ahogy akarod.
               -Akkor mondjuk el, de szerintem már úgy is tudják.- mondtam mire elnevettük magunkat és lementünk a többiekhez akik a kanapén ültek és beszélgettek. Amikor leértünk minden szem ránk szegeződött amitől én teljesen elpirultam. Harry megfogta a kezem és leültünk a kanapéra.
                -Szóóóóval mi van köztetek?- kérdezte meg Louis mosolyogva.
                -Háááát Dia és én....

2014. január 14., kedd

16.fejezet

*Harry*
  Ahogy Diáék felmentek elkezdtünk beszélgetni minden féléről. Egyszer csak azt halljuk, hogy valaki kiabál. 
          -Miért nem mondtad el? Tudod, hogy el kellett volna mondanod de nem inkább titkoltad előlem de miért?- kérdezte Dia.
           -Mert meg akartalak védeni.- Dani.
           -De mitől? Meg amúgy is meg bírom magam védeni nem vagyok már csecsemő.- mondta Dia és már csak azt hallottuk, hogy csapódik az ajtó és Dia szalad lefelé a lépcsőn ki a garázsba. Dani is utána ment de már csak a motor zúgását hallottuk. Ahogy bejött a srác leült a kanapéra.
            -Dani mi volt ez? Miért kiabáltatok? Miért ment el Dia?- kérdezte Liz.
            -Veszekedtünk mert.... amióta szakítottak Domával, Domától állandóan kapok üzeneteket és ezt nem mondtam el Diának mostanáig.
            -De miért most mondtad el neki?- kérdeztem meg.
            -Mert ma kaptam egy olyan üzenetet ami nem valami jó. Az állt benne, hogy 'Ha nem lehet az enyém hát ne legyen senkié'- amikor ezt elmondta dühös lettem arra a szemétládára aki ezt küldte.
            -Vagyis veszélybe van te meg hagytad elmenni egyedül?- kérdezte kiabálva Liza.
            -Héé nyugi nem lesz semmi baja.- nyugtatta meg Niall.
            -De hová mehetett?- kérdezte Liam. Elgondolkoztam és eszembe jutott. Ahol voltunk a dombon ma. Biztos, hogy ott lesz.
            -El kell mennem mindjárt jövök.- mondtam és azzal a lendülettel már indultam is az autóhoz. Még halottam, hogy utánam szólnak de én akkor már a kocsiba ültem. Elindultam a dombhoz, hamar oda is értem. Már kezdett sötétedni ezért siettem egy kicsit. Amikor felértem megláttam először a motort majd a lányt is. Odamentem hozzá és leültem mellé mire ő rám nézett és elmosolyodott amit viszonoztam is.
             -Honnan tudtad, hogy itt leszek?- kérdezte halkan.
             -Tippeltem.- mondtam és magamhoz öleltem. Ez a tettem egy kicsit meglepte de azért visszaölelt.- Nem akarsz hazajönni? A többiek aggódnak miattad.
             -Pláne a bátyám.
             -Ő is aggódik érted és meg akar védeni minden veszélytől.- mondtam.- Na gyere menjünk haza.- felálltam és felhúztam a földről.
             -Köszönöm.- mondta halkan lehajtott fejjel, mire én megfogtam az egyik kezét, a másik kezemmel meg felemeltem a fejét és a szemébe néztem. 
             -Nem kell megköszönnöd.- mondtam. Elmosolyodott. Nyomtam egy puszit a homlokára és szorosan átöleltem, miután elengedtük egymást elindultunk haza. Ő motorral ment én meg mögötte kocsival. Gyorsan hazaértünk. Amíg beállt a garázsba én megvártam az ajtó előtt. Amint beléptünk hallottuk,hogy a többiek a napaliba beszélgettek ezért mi is bementünk de Dia hirtelen megtorpant. Ezt észrevették a többiek is. Dani felállt és odament hozzá.
              -Ne haragudj, hogy így elmentem.- nézett rá a lány könnyes szemekkel.
              -Nem haragszok csak féltelek nem akarom, hogy bajod essen hiszen te vagy az egyetlen kis húgom és nem akarlak elveszíteni.- ahogy ezt kimondta Dia sírva ölelte meg. Miután elengedték egymást a lány letörölte a könnyeit és mosolyogva fordult felénk.
               -Ki akar üvegezni?- kérdezte meg mire mindenki egyszerre ordított fel.
               -ÉN!- ordították.
               -Harry te nem akarsz?- kérdezte Lou.
               -Dehogy nem ki nem hagynám.- mondtam perverz mosollyal.
*Dia*
  Elkezdtünk üvegezni de persze a fiúk csak úgy fogadták el ha vetkőzős lesz. Lizzel egymásra néztünk és beleegyeztünk. Sokáig játszottunk. A végére már Louison, Harryn, Danin és rajtunk lányokon volt ruha. A többi fiú amikor már csak egy alsó volt rajtuk kiszálltak azzal az indokkal, hogy nem akarják, hogy rosszat álmodjunk. Ezen persze szakadt mindenki a röhögéstől. Rajtam még volt nadrág meg melltartó de Lizen már csak fehérnemű. Louin még majdnem az összes ruhája rajta volt vagyis nem az ő ruhája mert az egyik feladata az volt, hogy ugorjon bele a medencébe és ezt meg is tette de persze ruhástul ezért Dani adott neki másik ruhát nehogy megfázzon. Harryn még a nadrágja is rajta volt de a felsője már nem. Amikor levette a felsőjét megláttam a jól kidolgozott felsőtestét és alig bírtam levenni róla a szemem. A sok tetkó is tetszett rajta de nem csak az. Danin is már csak egy nadrág volt. Miután befejeztük az üvegezést elkezdtünk filmezni, már lassan kezdtem álmosodni de nem akartam még aludni menni mert nagyon jól éreztem magam a srácokkal. De a film közben bealudtam.

*Harry*

 Elkezdtünk filmezni. Az egyik oldalamon Dia ült a másikon meg Loui. A film közepe felé azt vettem észre, hogy Dia rám dől és elalszik. Mondtam a srácoknak, hogy felviszem Diát de már nem jövök vissza. Dani megmutatta a lány szobáját és mondta, hogy ha van kedvem maradjak de mehetek a vendégszobába is. Én persze itt maradtam Diával. Bebújtam mellé, hátulról átöleltem és én is elaludtam.... 

2014. január 13., hétfő

15.fejezet

*Dia*
Elindultunk. A fiúk két kocsival jöttek úgyhogy elosztottuk, hogy ki-kivel megy. Az egyikbe Harry, Louis, Niall és én mentünk, a másikba pedig Liz, Zayn és Liam. Harry vezetett, Louis ült az anyósülésen mi ketten meg hátul. 
          - Na mit kell elmesélni?- kérdezte Harry.
          -Hát ugye a bátyám szeret motorozni és a nagyobbtól tanul a kisebb ezért én is elkezdtem motorozni és már versenyezni is szeretnék.
          -Váóó nem tudtam, hogy te ilyen vagy.- mondta vigyorogva Loui.
          -Hát igen elég kevesen tudják még ezt.
          -Megjöttünk.- állította le a motort Hazza. Kiszálltunk és bementünk a házba.
          -Megjöttünk- kiáltottam el magam mire Hatsi a kutyám kiszaladt a nappaliból egyenesen hozzám.
           -Sziasztok!- köszönt Dani.
           -Helóó- köszöntek egyszerre a fiúk és Liz. 
           -Na látom te már fel is vagy öltözve.- mondtam Daninak.- Akkor mutasd meg a fiúknak és Liznek a motorokat oké? Én addig felöltözök.- mondtam és ezzel elindultam a szobámba.

*Harry*
  Basszus ez a csaj egyszerűen gyönyörű. Ahogy elment csak néztem utána. Az a fenék...
            -Hé Harry nem jössz?- kérdezte Lou.
            -Mi.. ja de megyek.- mondtam és elindultam utánuk. Ahogy beértünk a garázsba megláttunk két gyönyörű motort. 
    Ez Diáé:

           Ez pedig Danié:







               -Az igen szépek.- mondta Zayn.
               -Igen szerintem is.- szólalt meg mögöttünk valaki. Hátra néztünk és megláttuk Diát motoros ruhába. Egyszerűen lélegzetelállító volt. Gyönyörű...
                -Ki jön velem egy kört?- kérdezte a lány.
                -Én.- mondtam egyből amin egy kicsit meglepődött.
                -Oké akkor tessék a sisak.- adta át a sisakot én meg felvettem.- Kb. 10-20 perc és itt vagyunk Dani te addig maradj itt létszi.- mondta mosolyogva és adott egy puszit az arcára. Felszállt a motorra én meg mögé ültem és átöleltem a derekát amitől egy kicsit megborzongott. Ezen csak kuncogtam egy kicsit és már indultunk is.

*Dia*
   Ahogy felült mögém és átölelte a derekamat egy kicsit megborzongtam amin csak kuncogott egy kicsit. Elindultunk és meg se álltunk a kiszemelt területig ami egy dombtető volt. 
               - Azta de szép.- mondta a göndörke miután leszálltunk a motorról.
               -Szerintem is nagyon szép.- mondtam és leültem a fűbe. Ő is leült és úgy néztük a várost.
               -És amúgy van barátod??- kérdezte meg.
               -Nincs. És neked van barátnőd?- kérdeztem mert a legutolsó akiről a hírekből tudik az Taylor volt de vele szakítottak, azóta nem volt semmi hír róla.
                -Szingli vagyok.- mondta mosolyogva Amin nekem is mosolyognom kellett. Sokáig beszélgettünk amikor hirtelen megszólalt Harry telefonja. 
                -Szia Luo. Nyugi nincs semmi bajunk csak el beszélgettük az időt. Igen. Nem. Mindjárt otthon vagyunk. Igen. Oké. Sziaa.- és ezzel letette. Rám nézett szomorú fejjel.
                 -Azt hiszem mennünk kellene haza mert már lassan egy órája itt vagyunk.
                 -Jó akkor induljunk- mondtam de nem valami sok kedvel és ezt ő is észrevette.
                 -Nyugi máskor is kijöhetünk még ide. De most menjünk mert le fogják szedni a fejünket.- nevetett fel mire én is elkezdtem nevetni. Felültünk a motorra és elindultunk haza. Gyorsan hazaértünk. Amíg én betoltam a motort a helyére Harry bement a házba. Amikor bementem észrevettem, hogy mindenki itt van.
                  -Sziasztok. Bocsi, hogy késő jöttünk.- mondtam bűnbánóan és lehajtottam a fejem.
                  -Szia nem haragszunk.- mondta Dani.- De nekünk beszélnünk kéne egy kicsit négyszemközt.- ettől egy kicsit megijedtem mert nem szokott vele így beszélni csak amikor nagyon fontos dologról van szó.
                   -Oké gyere menjünk fel.- felmentünk a szobámba és belekezdett.
                   -Dia tudom, hogy ez nem nagyon fog tetszeni de el kell neked mondanom, hogy amióta szakítottatok Domával azóta ő küldözget nekem "fenyegető" üzeneteket és eddig nem akartam mondani, hogy nehogy megijedj vagy valami de ma is küldött egyet amiben az ált, hogy 'Ha te nem lehetsz az övé hát senkié se legyél'. Ezt is csak azért mondtam el, hogy vigyázz magadra és ne nagyon menj el egyedül sehova oké?
                    -Miért nem mondtad el? Tudod, hogy el kellett volna mondanod de nem inkább titkoltad előlem de miért?- kérdeztem már szinte kiabálva. Nagyon feldühített azzal, hogy nem mondta el pedig el kellett volna mondania.
                     -Mert meg akartalak védeni.- ő is kiabált.
                     -De mitől? Meg amúgy is meg birom magam védeni nem vagyok már csecsemő.- mondtam és azzal a lendülettel ott hagytam. Leszaladtam egyenesen ki a garázsba a motorhoz. Még hallottam ahogy utánam szól de nem érdekelt. Csak mentem és meg sem álltam amíg el nem értem a dombig ahol ma Harryvel voltunk. Ott leültem és gondolkoztam......
                   
 

2013. szeptember 2., hétfő

14.fejezet

*Liza*
Rengeteget vásároltunk és nevettünk. 7óra felé megéheztünk ezért bementünk egy Natso's- ba ahol rendeltünk kaját. Amíg vártunk a kajára sokat beszélgettünk meg nevettünk. Kihozták a kaját mikor észrevettem, hogy Dia nagyon néz valamit/valakit ezért én is arra fordultam amerre nézett és megpillantottam öt fiút. Vissza fordultam Diához és megkérdeztem, hogy mit néz annyira.
              -Mit nézel annyira?
              -Mi?... ja semmit csak elbambultam.- mondta és elkezdett enni. Én is elkezdtem enni amikor valakik meg álltak mellettünk.
              -Sziasztok! Ideülhetünk? Máshol nincs szabad hely.- kérdezte meg az egyik srác.
              -Sziasztok. Persze gyertek nyugodtan.- mondta Dia.- Amúgy engem Sólyom Diánának hívnak, Ő pedig itt a barátnőm Kiss Liza.
              -Azt mondtad, hogy Sólyom Diánának hívnak?- kérdezte meg Diát a zöldszemű srác.
              -Igen fiúk én vagyok az.
              -Tehát felismertél minket. 
              -Még széphogy. -mondta Dia én meg kérdőn néztem rá mert nem tudtam, hogy honnan ismeri ezeket.- Ne mond, hogy nem ismerted meg őket.-továbbra is értetlenül néztem rá mikor folytatta.-  Ők a... One ... Direction.- hogy mi????? ez most komoly? nem az nem lehet de mégis mit keresnének itt, és honnan ismerik Diát?- ezek a gondolatok kavarogtak a fejembe amikor megcsörrent a telóm. Apa volt az.
              -Szia apa.
              -Szia. Haza tudnál jönni?
              -Miért történt valami?
              -Nem csak tudod van egy meglepetésünk.
              -Jó rendben fél óra múlva otthon vagyok. Szia.- letettem és odafordultam a srácokhoz.
              -Bocsi fiúk de nekem most mennem kel.- elköszöntem tőlük és megígértem Diának, hogy hívom ha van valami.
*Dia*
Amikor Liza elment rákérdeztem a fiúkra ,hogy mi okból jöttek ide.
               -Amúgy hogy-hogy itt vagytok?
               -Hát ugye Paul ( ő az apám) mondta ,hogy jöjjünk el mi is és hát meglepetést szerettünk volna de nem nagyon jött össze.- mondta Harry lehajtott fejjel.
               -Méghogy nem jött össze? Amikor megláttalak titeket nem hittem a szememnek és levegőt is alig kaptam.- mondtam mosolyogva.
               -Hát akkor sikerült a mi kis tervünk.- mondta Liam.
               -Persze ,hogy sikerült. Amúgy majd velünk jöttök Londonba? 
               -Igen addig itt leszünk veletek.- mondta Louis mire egy halvány mosoly jelent meg az arcomon. De amikor belegondoltam ,hogy miért is megyünk el szomorú lettem és egy könnycsepp fojt végig az arcomon amit a fiúk is észrevettek.
                -Hééé minden oké?- kérdezte meg Harry. 
                -Hát belegondoltam ,hogy miért is kell elköltöznünk és..... és nem akarok elmenni minden ide köt a barátaim, az osztály és....-nem bírtam befejezni mert  elsírtam magam. Erre odajött hozzám az összes fiú és kaptam egy csoportos ölelést amitől egy kicsit jobb kedvem lett.
                -Mi itt leszünk neked és vigyázunk rád.- mosolygott rám Harry és visszaültek a helyükre. Épp megakartam köszönni, hogy ennyire törődnek velem amikor a telefonom csörgésére lettem figyelmes. A képernyőn Liza neve ált ezért gyorsan felvettem.
                -Szia.- köszöntem
                -Szia. Hol vagy?- kérdezte.
                -Még itt vagyok a kávézóba a fiúkkal. Mert? Történt valami?- kérdeztem mire a fiúkrámnéztek.
                -Majd elmondom 10 perc és ott vagyok.- letette.
                -Mit mondott? Baj van?- kérdezte Niall aggódva.
                -Azt mondta, hogy 10 perc és itt van nem mondott semmi mást.- elkezdtünk beszélgetni a fiúk barátnőikről. Louis nagyon sokat mesélt Eleonor-ról és nagyon kedves lánynak tűnik. Amikor Lou befejezte megláttam Lizát. 
                -Sziasztok.- köszönt nagy mosollyal az arcán.
                -Szia- köszöntünk egyszerre.
                -Na mi van? Mi történt? Baj van?- halmoztam el a kérdésekkel.
                -Anya és apa megengedik, hogy ott tanuljak ahol akarok.- nézett rám. Elősször nem tudtam, hogy miről beszél de hirtelen beugrott. Ő mindig is kint akart tanulni Londonban a divattervező suliba.
                -Ez azt jelenti, hogy..hogy jössz ki velünk Londonba?- kérdeztem már majdnem sikítozva.
                -Igen azt.- hirtelen felugrottam és a megöleltem. Mikor elengedtük egymást észrevettük, hogy mindenki minket néz ezért leültünk de a nevetést nem bírtuk abbahagyni. A fiúk Elég értetlen fejet vágtak ezét elmagyaráztuk nekik, hogy Liza is kint fog tanulni velem Londonba.
                -Ez komoly.- csillant fel Niall szeme.
                -Aha.- válaszolt nagy mosollyal az arcán Liz.
                -Hát akkor ezt meg kell ünnepelni.- mondta Liam
                -Meg bizony. Most augusztus hanyadika van?- kérdezte Liz.
                -4. Mert?- kérdezte Zayn. Liz rám nézett mire én egy nagyon picit bólintottam a fejemmel, hogy nem. Ugye nekem 6.-án lesz a szülinapom amiről a fiúk nem tudnak.
                -Ááá csak kérdeztem.- még mindig engem nézet vigyorogva.
                -Bármire készülsz ne tedd mert megbánod.-mondta neki teljes komolysággal.
                -Nem tudom miről beszélsz.
                -Aha persze ismerlek már egy jó ideje.
                -Mi a beszélgetés témája?- kérdezte Louis.
                -Semmi.- vágtam rá egyből. Nagyon jól elbeszélgettük az időt. Egyszer csak megcsörrent a telóm. Megnéztem és egy ismeretlen szám volt rajta. Felálltam és kimentem felvenni.
                -Igen?
                -Szia cica.- Martin volt az.
                -Mit akarsz tőlem?
                -Nyugi babám. Tudom, hogy hol vagy. Nézz balra. Ott áll egy fekete kabátos ember az én emberem. Bent a kávézóba is vannak bent, csak úgy szólok, hogy ha nem jössz 10 perc múlva a suli elé a barátaidnak bajaeshet.- mondta és ezzel le is rakta. Idegesen mentem vissza a többiekhez amit észre is vettek.
                 -Minden oké?- kérdezte aggódva Harry.
                 -Ki volt az?- kérdezte Liza mire ránéztem és eltátogtam neki.- És mit akart?- a fiúk érthetetlenül néztek ránk. Ránéztem Lizre aki biztatóan bólintott. Elkezdtem mesélni mire a fiúk kikerekedett szemmel néztek rám.
                 -És ezt miért is nem mondtad hamarabb?- kérdezte meg Harry.
                 -Mert nem akartalak, hogy ezzel foglalkozzatok.
                 -De mi nem akarjuk, hogy bajod essen.- aggodalmaskodott Louis.
                 -És nem is fog bajod esni amíg velünk vagy.- mondta Niall mire elmosolyodtam.
                 -Köszönöm srácok nagyon aranyosak vagytok.- köszöntem meg nekik. Megcsörrent a telóm, a kijelzőn Dani neve volt. 
                 -Szia bátyó mizu?
                 -Szia hugi. Nem sok veled? Hol vagy?
                 -Velem sincs semmi. Itt vagyok a kávézóba Lizával meg a fiúkkal.
                 -Milyen fiúkkal?
                 -One Direction-ös fiúkkal.
                 -Ja akkor már megjöttek?
                 -Te tudtad és nekem nem is mondtad na jól van most haragszom.-tetettem a sértettet de nem bírtam sokáig mert elnevettem magam.- Amúgy miért hívtál?
                 -Ja csak megakartam kérdezni, hogy van-e kedved egy kis motor versenyre.
                 -Kész a motorod?
                 -Aha. Most mentem érte és gondoltam megkérdezem. De úgy látszik már van programod.
                 -10 perc és ott vagyunk. Szia tesó.- és ezzel letettem. A többiek kérdőn néztek rám.
                 -Gyertek útközben mindent elmesélek.....  

                                 
            

2013. augusztus 7., szerda

13.fejezet

*Dani*
Amikor megláttam a motort nem hittem a szememnek. Olyan gyönyörű volt. Dia egyből beleszeretett, lehetett látni ahogy már csak ránézett. Apa meg pont a legjobbkor adta oda neki, nem hiszem, hogy sokáig bírta volna ezt a nyomást.
            -Jössz megyünk vele egy kört?- kérdezte meg tőlem a hugom ezzel kizökkentve a gondolatmenetemből.
            -Ki nem hagynám!- mondtam mosolyogva. Elmentünk átöltözni. Miközben öltöztem kaptam egy üzenetet.
    Ez állt benne:Vigyázz mert nem lesz jó vége ha nem hagyod, hogy együtt legyünk!!
Ahogy elolvastam nagyon ideges lettem de ezt nem mutattam ki mert nem akartam, hogy Dia aggódjon. Gyors felöltöztem és mentem is le. 11 óráig kint voltunk. Amikor hazaértünk apa már rég aludt. Gyors elmentem lezuhanyozni utána meg mentem aludni.
*Dia*
Reggel a nap sugaraira ébredtem. Megnéztem az órát és már fél 10 volt. Felkeltem és lementem a konyhába ahol apa csinált valami reggelit.
             -Jó reggel apa.- köszöntem mosolyogva.
             -Jó reggelt neked is kicsilány.
             -Dani? 
             -Még alszik. Meddig voltatok kint??- kérdezte mosolyogva.
             -11 felé értünk haza.
             -Amúgy anya temetése kedden lesz.
             -Ma milyen nap van???
             -Szombat.- bólintottam.- És mi a program mára?
             -Hát még nem tudom lehet, hogy elmegyek vásárolni utána meg motorozok egy jót.- válaszoltam mosolyogva. Utána eszembe jutott, hogy el kell majd köszönnöm a suliban egy pár embertől.- Apa mikor megyünk majd Londonba?
              -Anya temetése után pár nappal. Miért?
              -Mert akkor én hétfőn bemegyek a suliba elköszönni a többiektől.- ahogy ezt kimondtam hallottuk, hogy valaki morgósan ébredt fel.
              -Jobb reggelt.- köszönt a bátyám.
              -Jó reggelt.- köszöntünk egyszerre apával. Odamentem a kis morgóshoz és adtam egy puszit az arcára amitől egyből mosolyra húzta a száját.- Miért vagy ilyen morcis?- kérdeztem mosolyogva.
              -Nem tudtam aludni. Mi a kaja?
              -Bundás kenyér. Kértek??- nézett ránk apa mi meg csak bólogadtunk. 
Reggeli közben sokat beszélgettünk. Amikor befejeztem elmosogadtam a tányéromat és felmentem a szobámba. Megkerestem a telómat és felhívtam Lizát. Tudom, hogy nem vagyunk jóba de nem szeretnék úgy elmenni, hogy haragban vagyunk.
Csörög, csörög, csörög...
              -Igen?- szólt bele végül a telefonba.
              -Szia Liza! Tudnánk beszélni?- kérdeztem meg félve.
              -Mond.
              -Úgy értem személyesen.
              -Hol?
              -A pláza előtt fél óra múlva.-mondtam.
A hajam.
              -Oké. Ott leszek. Szia.- mondta és letette. Elkezdtem öltözködni. A hajam csak a vállamon lógodt le. A telóm betettem a tatyómba és indultam is a megbeszélt helyre. Amikor odaértem a barátnőm már ott volt és várt rám.
              
Ezt vettem fel! :)












-Szia Liza.- köszöntem.
-Szia. Mondjad.
-Szeretném ha kibékülnénk. Nem akarok úgy elmenni, hogy haragban vagyunk.
-Mi?? Hova mennél? Amúgy meg te ne haragudj rám amiért olyan voltam veled.- mondta szomorúan és lehajtotta a fejét.
               -Nem haragszom rád.- mosolyogva mondtam és megöleltem.Viszonozta az ölelést. Így álltunk pár percig, utána meg értetlenül nézett rám.
               -Hova mennél?
               -Háátt... ugye anya meghalt, apa meg kint dolgozik Londonban és nem akar minket itt hagyni ezért mi is kimegyünk vele és ott fogunk élni.- mondtam neki meg elkerekedett a szeme.
               -A..akk...akkor ez-ez azt jelenti, hogy nem találkozunk többé?- dadogott mire én megráztam a fejem.
               -Dehogyisnem én is eljövök meg te is eljössz majd hozzánk és mindig beszélni fogunk órákon át. Ígérem.- ígértem meg és észbe kaptam, hogy miért is idejöttünk.- Tudod azért hívtalak pont ide mert most fogunk vásárolni egy csomó mindent.-mondtam mosolyogva mire mind a ketten elkezdtünk nevetni.
               -Ő istenem mi lenne velem nélküled. 
               -Na megyünk? Nekem holnap dolgom lesz.- mondta Liza.
               -Megyünk már megyünk.- nevettem. Bementünk és átjártuk az összes boltot a plázában. 7 óra körül megéheztünk ezért bementünk az egyik Natso's-ba ahol leültünk egy asztalhoz és rendeltünk kaját. Amíg kihozták beszélgettünk. Én egyszer csak megláttam öt ismerős embert.....

2013. július 24., szerda

12.fejezet

 http://www.youtube.com/watch?v=xGPeNN9S0Fg

*Dia* 
Este szó szerint álomba sírtam magam. Nem tudom elhinni, hogy Doma szakított velem. Most reggel 7:50 van és én már fent vagyok, az éjjel szinte semmit nem aludtam ezért amikor belenéztem a tükörbe elgondolkoztam azon, hogy érdemes-e nélküle élnem. De amikor meghallottam apa meg Dani hangját egyből tudtam, hogy igen érdemes. Nem szabad csak azért feladnom az életem mert szakított velem a barátom. Amikor megigazítottam magam és felöltöztem lementem a konyhába ahol frissen főtt kávéval fogadott engem apa.
          -Jó reggelt.- köszöntem neki és adtam egy puszit az arcára.
          -Neked is. Hogy aludtál?- kérdezte meg mosolyogva.
          -Nem nagyon tudtam aludni.
          -Történt valami?- kérdezte meg aggódva. 
          -Jó reggel.- jött le Dani álmosan.
          -Jobbat.- köszöntem mire odajött és szorosan megölelt.- Sokkal jobbat érdemelsz.- suttogta a fülembe amitől egy kis mosolyt küldtem felé.
          -Köszönöm bátyó. Szeretlek.
          -Én is szeretlek hugi.
          -Valaki engem is beavatna a dolgokba??- kérdezte apa. Már épp belekezdtem volna amikor csöngettek. Dani ment nyitni az ajtót, én meg elkezdtem mondani apának, hogy miért nem aludtam és miért vagyok szomorú. Már ott tartottam, hogy amikor megnéztem a facebookot nem voltam kapcsiba amikor kiabálásra lettem figyelmes.
           -És mégis mikor akartad neki elmondani?- hallottam meg Dani hangját.
           -Most. Szerinted miért jöttem?- kiabálta Doma. Én erre a mondatra felálltam és odamentem.
           -Mi ez a kiabálás?- kérdeztem a testvéremet. 
           -Csak VALAKI- utalva ezzel Domára- nem bírja elfogadni, hogy nem engedem neki azt, hogy még egyszer bántsa a hugomat. 
           -Dia beszélhetnénk?- kérdezte tőlem Doma.
           -Mit kellene beszélnünk azt, hogy miért mentél el, hogy miért vagyok egyedülálló és azt, hogy miért sírtam át az egész éjszakát??- már majdnem kiabáltam. Mikor befejeztem legördült egy könnycsepp az arcomon.
           -Kérlek hallgass meg. Beszéljük meg ezt az egészet. Én szeretlek és szeretni is foglak kérlek bocsáss meg nekem.
            -Doma fogd fel, hogy én nem akarok veled beszélni, nem akarok tőled semmit. Szia.- mondtam és azzal a lendülettel be is csuktam az ajtót. A szememből kicsordult pár könnycsepp, amit letöröltem de jött utána a többi. Nekidőltem az ajtónak és lecsúsztam. Dani leült mellém és magához ölelve próbált nyugtatni. 
             -Mi történt? Mi a baj kicsilány?- jött ide hozzánk apa.
             -Szakítottak.
             -Héééé gyere ide egy fiú miatt nem kell sírni. Meg amúgy is nemsokára megyünk ki Londonba és ott lesznek sokkal helyesebb fiúk nyugi.- vigasztalt apa mire elmosolyodtam- na ezt szeretem én, ha mosolyogsz. Amúgy van számodra egy meglepetésem.
             -Milyen meglepetés?- csillant fel a szemem mire elnevettük magunkat.
             -Gyere a garázsba van.- fogta meg a kezem apa és elkezdett húzni maga után a garázsba.- Hallottam, hogy néha szoktál motorozni jól hallottam??
             -Aha de ez, hogy jön ide?? És mi az??- kérdeztem amikor egy hatalmas dobozt láttam meg a garázs közepén.- Csak nem...??
             -De-de.- bólogatott apu.- Nyisd ki!- odamentem a dobozhoz és meghúztam a szalagoz, mire a doboz kinyílt és ami benne volt az egy alom.
             -Ez...ez..ez az enyém??- kérdeztem meg apát miközben megnéztem közelebbről is a motort.
-Csak a tiéd. Nem próbálod ki?- kérdezte meg apa mire én odaszaladtam hozzá és a nyakába ugrottam.- Köszönöm, köszönöm, köszönöm.-adtam neki egy nagy cuppanós puszi.
-Szívesen.- mondta, odaadta a kulcsokat és bement.
-Jössz megyünk vele egy kört?
-Ki nem hagynám.- elmentünk átöltöztünk motoros ruhába és elmentünk motorozni. Sokáig kint voltunk 11óra felé értünk haza. A motort betoltam a garázsba és bementem Dani már bent volt és éppen ment a fürdőbe. Apa meg már rég aludt ezért én is elmentem fürödni ( még jó, hogy két fürdőnk van). Felöltöztem a pizsimbe és eltettem magam másnapra.